Napszúrás elleni gyógynövények

Ha már szó volt a leégésről, akkor nem szabad kihagynunk a napszúrást sem. Sajnos a leégést a legtöbbször bizony sokszor kíséri a napszúrás is. Természetben járva, strandon, autóban, de délben akár pár perc a napon is okozhat enyhe vagy erősebb napszúrást.
Mik a tünetek?

  • kábultság,
  • szomjúságérzet,
  • szédülés, fejfájás,
  • hányinger, hányás,
  • általános gyengeség,
Ezek nem azonnal jelentkeznek, hanem jellemzően pár óra elteltével. Természetesen a napszúrásra és tünetei enyhítésére is találhatunk gyógynövényeket:
Fűzfa:
Egy teáskanál szárított és apróra vágott fűzfakérget egy csésze vízzel forrázzunk le, kb 20 percet hagyjuk állni, majd miután leszűrtük fogyaszthatjuk is. Fejfájásra, lázcsillapításra kiváló, akár napi 8-10 csészével is fogyaszthatunk.
Szintén kiváló lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású a bodza vagy a hársfa langyos forrázata.
Bőrregeneráló hatásúak, ezért érdemes alkalmazni a következő illóolajokat: geránium, lavandin, levendula, mirha, mirtusz, muskotályzsálya, narancsvirág, pacsuli, pálmarózsa, szantálfa, teafa, tömjén.

Hogyan kezeljük a leégést gyógynövényekkel?

Mint a legtöbb nyavalyára a leégésre is van gyógynövény, persze inkább előzzük meg a bajt napvédő krémekkel, illetve a kritikus időszakban lehetőleg ne legyünk napon. Sajnos ez nem mindig megoldható. De ha legégtünk hatásos orbánfűolajjal kenegetni a leégett bőrfelületet:

Tegyünk 150 g orbáncfüvet 4 napra 2,5 deci olívaolaj és kb 1,5 deci bor keverékébe. Alkalmanként kavargassuk, majd gőz fölött forraljuk fel. Forrás után kb 3 órán át lassú tüzön főzzük. A leszűrt főzetet sötét, hűvös helyen tároljuk. A leégett bőrfelület ecsetelésére kiváló.
De ugyanígy hatásos lehet a körömvirágból főzött tea is.

Árvacsalán

A fehér árvacsalán évelő növény, jellemzően tölgyesekben, ligeterdőkben, erdőszéleken, az ország nagy részében megtalálható. Gyöktörzse vízszintes helyzetű és elágazó. Felálló vagy felegyenesedő szára 30-40 cm magas, négyszögletes.
A fehér árvacsalán a nemzetség egyetlen fehér virágú faja, így felismerése és azonosítása könnyű.
Termőhelytől függoen májustól szeptemberig virágzik.

Virágát és virágos hajtását köptető, vizelethajtó és enyhe gyulladáscsökkentő hatása miatt használják.

Főbb hatóanyagai: iridoidok, flavonoidok, szaponinok és nyálkaanyagok.

Felhasználás: hurutos megbetegedések és vizelési zavarok kezelésére alkalmas teakeverékek,
valamint borbántalmak kezelésére ajánlott gyógyfürdők alkotórészeként.

Tövises iglice

A tövises iglice évelő félcserje. Réteken, kaszálókon fordul elő gyakran. Egy rendkívül erőszakos és kellemetlen gyom. A többfejű gyökértörzséből eredő, 20-40 cm hosszú gyökérágai csavarodattak. Szára felálló, 40-70 cm magas, tövisekkel borított, mirigyes. Júliustól szeptemberig nyíló virágai 1-2 cm hosszúak, egyesével ülnek, rózsaszínuek vagy lilásak. Termése tojásdad hüvely.
A gyógyításban a gyökerét használják, fő hatóanyagai a izoflavonoidok, szapaninak.
Hatása:
vizelethajtó és fokozza a húgysavürítést, emellett a húgykő kialakulását is sikeresen gátolja, emellett teakeverékben reumás bántalmakra is ajánlott

Használata:

Tea: Csészénként 2 teáskanálnyi gyökeret öntsünk le forrásban lévő vízzel, tartsuk melegen fél óráig, majd szűrjük le. Naponta 2-3 alkalommal, étkezések között alkalmazzuk, néhány nap elteltével rövid szünetet tartsunk.

Fekete Áfonya

A fekete áfonya gyümölcsét ugyan már az ókorban is előszeretettel fogyasztották. Gógyászati felhasználásáról először a XVI. században találhatunk feljegyzéseket.
A cserje szárított levelét, illetve gyümölcsét is számos betegségre alkalmazták: pl
skorbutra, húgyúti fertőzésekre, vesekőre.

Az érett fekete áfonya fő hatóanyaga a mirtillin néven ismert flavonoid melyet kivonata nagy koncentrátumban tartalmaz.

Mire használható?
éleslátásra
éjszakai tájékozódó képesség javítására
az erős fényhez való alkalmazkodásra
számos szemrendellenességre
cukorbetegséggel járó ideghártya­bántalmakra, a szürkehályogra
sárgafolt-degenerációra
visszeres és aranyeres fájdalmakra,(különösen várandós nőknél)


A fekete áfonya a látás és számos szembetegség kitűnő gyógynövénye. A feke­te áfonya az ideghártyát segíti alkalmazkodni a fényhez és sötétséghez. Farkasvagság megszüntetésére is kiváóan alkalmas. A hajszálereket erősíti, így elősegíti a szem vérellátását. A fekete áfonya kivonat megerősíti a hajszálereket és csökkenti a szembevérzést.

A fekete áfonya étkezéstől függetlenül is fo­gyasztható. Várandós vagy szoptató anyák is fogyaszthatják ugyanis nincs eddig ismert káros mellékhatása, és más készítményekkel kombinálva is alkalmazható.

Fellelhető:
kapszulában, teakeverékként, géltabletta, tabletta, tinktúra formájában is.

Apróbojtorján


Kis, sárga virágai nyúlánk fürtökben fejlődnek. A növényt lágy szőrök borítják, levelei 10 cm hosszúak, szárnyaltak. Az apróbojtorján virágzása júniustól augusztusig tart és ekkor kell gyűjteni. Már az egyipto­miak is ismerték.

Torok- és mandulagyulladásre, rekedtség ellen igen hasznos. Emellett anginára, szájpenészre és a száj nyálka­hártyájának gyulladására is hasznáják. Az apróbojtorjánból készült teával való öblögetés rendkívül hasznos megelőzés szempontjából is. Levelét használják még vérszegénységre, sebek gyógyításának gyorsítására, emellett a reuma kezelésére is.

Teakészítés: 1 púpozott apróbojtorjánt 2,5 deci vízzel leforrázunk majd egy rövid ideig állni hagyjuk. Máj és gyomor panaszok esetén érdemes közönséges galajjal, szamosmügével 1:1 arányban összekeverni majd a fentiek alapján leforrázni.

Tea mellett fürdőben is hasznos, itt 200 gramm apróbojtorjánt használjunk